Ugrás a tartalomhoz

Védett fajok

hiúz

Adatok

Magyar név: hiúz

Latin név: Lynx lynx

Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)

Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Ragadozók (rend)

Szűkebb kategória, latin: Carnivora (ordo)

Fokozottan védett: igen

Természetvédelmi érték: 500 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1988

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern III., CITES II., EU CITES A.

Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv II., Élőhelyvédelmi Irányelv IV.

További információk

Testhossz: 80-100 cm, farokhossz: 10-25 cm, testtömeg: 20-30 kg
 
 
 
Hazai elterjedés
 
Magyarországon a hiúzt a nyolcvanas évekig kipusztult fajnak tekintették, ekkor a kárpáti állomány növekedése miatt újra megjelent hazánkban. Előfordulása az Északi-középhegység területére korlátozódik. Az állomány utánpótlása Szlovákiából történik. Az utóbbi tizenöt évben végzett felmérések szerint rendszeres, illetve alkalmi előfordulását jelezték a Börzsöny, a Mátra, a Zemplén és Aggtelek térségéből, szórványos előfordulást regisztráltak a Bükkben, a Tarnavidéki dombságon és Biharugrai halastavaknál. A hazai állománya a legjobb években sem haladta meg a 10-15 egyedet.
 
Élőhely
A hiúz élőhely igényét tekintve specialista faj, emiatt rosszul tolerálja az élőhelyek megváltozását. Szinte kizárólag a nagykiterjedésű lombhullató vagy tűlevelű erdők lakója. Szorosan kötődik a zárt háborítatlan erdőségekhez. Nyílt területeken csak kivételes esetben, pl. kóborlása során jelenik meg. Élőhelyén a nyugalomnak kiemelt szerepe van, az emberi zavarást nehezen tűri. Hazai élőhely-választásáról nincsenek részletes információk, de az észlelések szinte kizárólag a nagy kiterjedésű erdős, sziklás területekről származnak.
 
Életmód
A hiúz általában magányosan élő, területtartó (territoriális) állat. Mozgáskörzetének nagysága 10-60 km2. Hazai megfigyelés szerint akár 40-50 km-t is megtesz a párzóhely és a préda között. Vadászatai során kisebb távolságokat tesz meg, mint a farkas, több napig az elejtett préda közelében marad.
 
Természetvédelmi megítélés
A hiúz speciális élőhelyi igényei és sérülékenysége miatt, mind az európai, mind a hazai előfordulása szűk, szigetszerű területekre korlátozódik. Mindent összevetve a létszámuk Európában legfeljebb 3-4000 példányra tehető. Ennek mintegy harmada a kárpáti régióban él. Állományára a természetes élőhelyek intenzív erdőgazdálkodással való rombolása, utakkal, vasutakkal és emberi zavarásnak erősen kitett területekkel való feldarabolása, az illegális elejtés és az ellenőrizetlen turizmus a legfőbb veszélyforrás. Ökológiai szempontból a faj, mint csúcsragadozó jelenléte mindenképpen kívánatos. Gazdasági kártétele hazánkban elhanyagolható. Nagy hangsúlyt kell fektetni az illegális elejtések visszaszorítása. Jelenleg ez a legfontosabb feladat, mivel a hazai állomány olyan kicsi, hogy egy-egy példány pusztulása is jelentősen befolyásolhatja annak stabilitását, ill. erősen visszavetheti a spontán visszatelepülés folyamatát. Emellett cél az alkalmas élőhelyek és vándorlási útvonalak védelme. Ennek érdekében az ökológiai hálózathoz kapcsolódóan élőhelyi folyosók kialakítása, a vonalas létesítményeken a vad számára alkalmas átjárók kialakításának szorgalmazása, az előfordulás magterületein a természetközeli állapotok és a zavartalanság biztosítása a cél. Lényeges feladat a határainkon kívüli, a hazai egyedekkel kapcsolatban lévő populációk állapotának figyelemmel kísérése, lehetőség szerinti erősítése és a hazai területekkel való kapcsolat fenntartása.
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 
 
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása